Kedves Clubtársunk!
Kedves Pártoló Barátunk!

Márciusi találkozásunkon négyen ültük körbe a terített törzsasztalt. Kinn a „platzon„. Valóban, ilyen kis létszámban, egyre kevesebb joggal tudjuk indokolni különterem igényünket.

Az Ambassador hazai hajója azért halad. Örömmel értesültünk, hogy április 7-én Villányban megtartották hagyományos tavasz-köszöntő borozásukat.
Szerencsére kis clubunk tudott hírmondót küldeni, Tóth Miklós barátunk személyében.

A Nemzetközi Ambassador vezérhajója is halad. Aktuális programjait egyre inkább befolyásolja az egész világ szerint háború – mások szerint – különleges hadművelet. Akár így, akár úgy keressük a megfelelő szavakat, egyre szomorúbban látjuk a segítségadás indokoltságát.
Itt jegyezzük meg, hogy megmaradt pénzmaradványainkból természetesen mi is utalunk a megadott segítő-számlára.

Egy háború, különösen közeli háború, elgondolkoztatja az embert. Bár szerencsénkre mi már nem vagyunk un: „háborús nemzedék„ – legalábbis eddig nem voltunk -, de a háborúkkal való érzületeinket meglehetősen befolyásolta, hivatalos, iskolai neveltetésünk.
Kelet-Európában a Világháború után, meglehetősen hangsúlyozottan sulykolták a Nagy Honvédő Háború mítoszát.
Haza Anyácska emlékmű/szoboralakAmikor egy békés országra támad egy hadsereg és a békés ország csak szenved és védekezik és küzd .
Bizonyára emlékszünk az iskolai ünnepi eseményeken vetített szovjet háborús filmekre, pl. : az „Iván gyermekkorá”-ra, az „ Emberi sors„-ra, a “Szállnak a darvak”-ra, „Ballada a katonáról„ (stb!). Bőven voltak . Ezek kívánták biztosítani az ünnepi megrendülést. )
Kelet -Európában ezért is, különös érzéseket keltenek a mostani drámai események.
A filmeken látott békés földeken, városokon, megint harc dúl. A gyermekeit a bajban hívó „Haza anyácska„ (Rogyina-Maty – Родина-мать зовет) megint hívja gyermekeit. Ugyanaz a Maty, most a gyermekei unokáit. Rokon gyerekeket.
Az egykori, háborús, szinte eposzivá nagyított hősök, az Oleg Kosevojok és Zója Koszmogyemjanszkaják védték az haza anyácskát. És most ?
„Várj reám, én megjövök„ biztatott Szimonov. Most megint várni kell a szerencsés megjövésre.
És „Akar-e Moszkva háborút?„ bizonygatta Jevtusenko a sok százezer „nyírfák alján örökre pihenő ismeretlen katona„ emlékének nevében.
Az egyik háború megélése devalválja a másik háború emlékét?
Ezek valószínűleg a Közép-Európai, idősebb nemzedék emlékfoszlányai.

Néha az a békebeli jóléti társadalomban élő, és videofogyasztó érzése, talán nem lenne baj, hogyha a régi filmek közül, a művészire sikeredettek megjelennének néha a kínálatban.
A fiatalabb nemzedék talán ne csak a fordulatosra kiagyalt, mégis steril amerikai akciófilmek hatására borzongjon bele valamiféle háborús látványba.
Ezek a gondolatok, valószínűleg többünkben előmerészkednek.

De térjünk vissza az aktuális, nálunk békebeli Ünnephez.
Ne híradóink, inkább az Ünnep közeledte érzésének hatására hirdessük örömmel, hogy e havi rendes clubestünk pontos időpontja :

2022. április 21. (Clubcsütörtök)
Helyszín : Rozmaring Vendéglő
Javasolt kezdet : 18:30 óra!

A többit pedig, megbeszéljük majd a clubban!

Kívánunk: Áldott Húsvétot! Ünnepi Hangulatokat, Ünnepi Asztalokat, Ünnepi Ételeket, Ünnepi Italokat!

Kelt, 2022. április avagy Szent György havának 15. napján. Nagypénteken!

György nevű clubtársainkat külön köszöntjük !

Ambassador üdvözlettel
S. J.
clubkrónikás