“Gondolkodott-e, gondolkodik-e a PTE vezetése azon, hogy a szépívű fejlesztésekhez társulóan, a fejlesztések keretében megoldást kínál az egyetemi hallgatóság és az oktatók számára a pécsi lakhatóságuk érdekében, pl. kollégiumok építésével?” – hangzott el klubtársunktól az egyszerűnek tűnő kérdés.

“Pécsett családok százai, talán ezrei is, élnek abból, hogy a pécsi diákok részére lakhatóságot biztosít. beláthatatlan következményei lennének, ha az Egyetem ebbe a jól működő rendszerbe belenyúlna, ezt megbeszéltük, átgondoltuk, ezért úgy gondoljuk, hogy a meglévő kollégiumi rendszer felújításán, korszerűsítésén túlmenően ezzel kapcsolatban más stratégiai teendőnk nincs.” – válaszolta prof. dr. Nyitrai Miklós úr, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Karának dékánja, a Biofizikai Intézet igazgatója, az Ambassador Club Pécs ma esti klubnapjának előadója.

Talán, a fenti kérdés-válaszból is lehet már érzékelni, hogy egy többmilliárdos nagyságrendű fejlesztésnek mennyire szerteágazóak lehetnek a problémái, mennyi mindennel kell foglalkozni, mennyi és mennyi kérdést kell megvitatni.

dr. Lustyik György barátunk, az “öreg debreceni professzor” kérte fel a mai előadás megtartására dr. Nyitrai Miklós urat, a “fiatal debreceni professzort”, aki a Pécsi Tudományegyetem (PTE) színeiben az egyetem Általános Orvosi Karának (ÁOK) “Kampusz 2.0” névvel illetett, többlépcsős fejlesztési terveibe avatott bennünket.

A PTE legnagyobb karának kb. 4.300 főre tehető a létszáma, amelyből kb. 500 fő az oktatói létszám (mondhatnánk: igazi nagyvállalat). Jelenleg, legnagyobbrészt, az Ifjúság útja és a Szigeti út közé vannak szorítva, régi-régi épületekbe, kevés oktatóhellyel, sokszor áldatlan körülmények között, és van olyan intézet, amelyik három (!) helyszínen is kénytelen tevékenykedni, mert nem lehet számukra egy etlen helyet biztosítani.

Sokan találkoztak, találkoztunk azzal a szituációval, hogy a beteg kezeléséhez (a betegtől előzetesen kért engedély alapján) bevonul a kezelőorvoson túlmenően 20 egyetemi hallgató az oktatásvezetőjével együtt, és mindannyian megszemlélik a beteget, aki – rendszerint – megértő a fiatal orvosjelöltekkel, az oktatással, de a türelme neki is véges….

Sok minden más mellett a fejlesztés eredménye lesz az is, hogy a gyakorlati oktatás 5-6 fős kiscsoportokban történhessen, a legkorszerűbb eszközökkel, a legmodernebb módszerekkel.

Ami különösen érdekessé, izgalmassá teszi a Kampusz 2.0 fejlesztéseket, az egy újszerű, és nagyon is szükséges szemlélet átvezetése, egy modern gondolatsor átvezetése, amire nem nagyon szoktunk gondolni, pedig mindenütt – nem csak az ÁOK-n – nagy szükség lenne rá: hogyan élnek az egyetemi polgárok, amikor nem az oktatások zajlanak?!

A közösségi terek, a közösségi élet, az összetartozás ereje – csak néhány kiragadott példa az előadásból. Pl. láthattuk a diasorokon, hogy a nagy belső terek – a 300 fős, 200 fős, 100 fős előadótermektől az új auláig – az egyszerű vonalvezetéssel, a tiszta világos színekkel kellemes életteret kívánnak, vagy miképpen gondolták át a hallgatói adminisztratív központ (tanulmányi osztálytól az általános adminisztrációig, a fénymásolótól a könyvkötészetig), és a rekreációs terek forgalmát.

Legalább ennyire lehet izgalmas a tervezett új gyógyszertári központ és a 400 ágyas klinika közötti átjárást biztosító alagút terve, de az új fogászati egység tervei is impozánsak.

Örömmel hallhattuk, hogy a 400-ágyas és az épülő – remények szerint a terveknek megfelelően jövő nyár elején átadásra kerülő -, elnyújtott “V”-formájú épület közötti parkot a Kampusz zöld szívének tartják meg, és a közösségi terekhez illesztik.

A kellemes hangulatú, színvonalas előadást a hallgatóság aktív lelkesedéssel fogadta, és meg is egyeztünk a professzor úrral, hogy a Klub az elsők között tekintheti meg élőben mindazt, amiről beszélgettünk. Az Elnökség új programként a teendők listájára vette ezt a “kirándulást”.

Az est további részében – köszönhetően a két fizikus professzorunk jelenlétének is – rendkívüli kiselőadásban, felvilágosító oktatásban részesültünk a sajtó által világhírt nyert “ötödik erő” kapcsán. Figyelemmel kísértük, és dr. Lustyik György barátunk segítségével próbáljuk megérteni a jelentőségét, és – természetesen – mi is büszkék vagyunk a magyar felfedezésre, a debreceni sikerre.

“Az Atomkiban végzett kísérletek során egy nagyon vékony (mikrométernél is vékonyabb) céltárgyat bombáznak protonokkal. Ez a nyaláb gerjeszti az atommagot, a magreakció folytán pedig másik atommag alakul ki. Az új atommag általában instabil, gerjesztett állapotú, és gyorsan leadja a felesleges energiát, például elektron-pozitron párok kilépésével. A kilépő részecskék repülési szögét előre ki lehet számítani a meglévő egyenletek alapján. Ha a számított görbétől határozott eltérést tapasztalnak, az egy új részecskére (vagy mérési hibára) utalhat.

Bebizonyosodott, hogy 17 MeV-nél, tehát az elektron tömegének 34-szeresénél határozott effektus látható a spektrumon, amint az megjelent az egyik legtekintélyesebb fizikai folyóiratban 2016-ban. Erre felbolydult a fizikusvilág, és hirtelen még a laikus világsajtó is az Atomki felfedezésével lett tele. Számos elmélet született az eredmények magyarázatára, illetve cáfolatára, de egyik sem nyert eddig bizonyítást.

A kutatás pedig nem állt le, sőt most ért el abba az állapotba, amikor az ötödik kölcsönhatás felfedezését nemcsak valamiféle elméleti lehetőségként, hanem nagyon is valószínű tényként kell említenünk.”

A fennkölt tudományos témákat prózai, egyszerű módon zártuk: egyeztettük a hagyományos “Újévi Malackodás” időpontját (2019. december 30. 13:00 Hotel Palatinus), és a közös Szilveszterezés részleteit is megbeszéltük.