Hiába ez a 25. Ambassador Club Pécs Ambassador Díj-átadó ünnepség, hiába ma adjuk át a 27. személynek az Ambassador Díjat, éppen olyan izgalommal gyülekeztünk ma is, mint annak idején elődeink az 1. díj-átadó ünnepség kezdetén; még csak 19 óra múlott pár perccel, de a hivatalosan fél nyolckor kezdődő eseményre már teljes létszámban zsibongtunk az asztalok körül, és azon viccelődtünk, hogy vajon a díjazott elfelejtette-e az időpontot. Lelövöm a poént: nem felejtette el, és olyan pntos volt, mint egy őrgróf, vagy mint Szentiványi Laci barátunk órái. 🙂

A várakozást, a tereferét követően 19:30-kor dr. Lustyik György barátunk, az Ambassador Club elnöke, megszólaltatta a hagyományos elnöki csengőt, melynek hatására mindenki elcsendesedett, minden tekintet feléjük fordult – hivatalosan is megkezdődött az Ambassador Club Pécs 2017. évi Ambassador Díj-átadó ünnepsége.

Elnök úr meleg szavazattal köszöntötte a díjazottat, és felidézte az Ambassador Clu Pécs 1993. augusztus 31-én keltezett Elismerési rend” szellemiségét:

A nemzetközi Ambassador Club (IAC) Pécsi Szervezete (RAC Pécs) a működési területén kiemelkedő érdemeket szerzett személyek és szervezetek elismerésére

RAC Pécs díjat

alapít.

Az elismerés azoknak a szervezeteknek vagy személyeknek adományozható, akik vagy amelyek valamely kiemelkedően jelentős munkájukkal vagy életművükkel erre rászolgáltak.

Az Ambassador Club Pécs 2017. évi Ambassador Díj kitüntetettje: dr. Kis Endre, a Szigetvári Takarékszövetkezet nyugdíjas elnöke.

Elnök úr felkérésére Kovács Tibor barátunk emelkedett szólásra, és ismertette a díjazott életrajzát, mintegy bemutatva őt vendégeinknek, dr. Kis Endre pályafutásának fő állomásait idézve.
Nem kis derültséget keltett, amikor dr. Kis Endre néhány adatot pontosított, mert Tiba barátunk az ő szokott konokságával nehezen ismerte el, hogy az interneten található adatok nem feltétlenül pontosak, de azért csak engedte magát meggyőzni… 😀  😀

Vidám pillanatot okozott az a kijelentés is, hogy “… Endre Hódmezővásárhelyen született, de három év múltával megtalálta rendes helyét, három éves volt, amikor az egész család Pécsre költözött…” 🙂

A kitüntető díj mellé egy Ambassador aranygyűrű is jár a kitüntetettnek, amelyre dr. Kiss Endre azt mondta Elnök urunknak: “Csinálj úgy, mintha esküvőn lennénk; húzd fel a gyűrűt az ujjamra, légyszíves!” És lőn! dr. Lustyik György elnök úr dr. Kiss Endre Ambassador Díjazott ujjára húzta a gyűrűt. A taps egyértelműen jelezte, hogy megfelelő kézre került az elismerés aranygyűrűje.

A kitüntetett nehéz percei következtek: szólásra emelkedett, és egyszerre lehetett érezni, hogy egy kemény, sportos férfiember nem érzékenyülhet el túlságosan, és a köszönő beszédben mindenképpen kerülni kívánta a közhelyeket. A díj megköszönésének ezen problematikáját is sikerrel megoldotta, úgy, ahogyan már oly’ sok mindent a munkája során; a rá jellemző komolysággal, szelid humorral, néha kissé meghatódva, néha kissé csapongva, néha elgondolkozva és elgondolkodtatóan köszönte meg a bizalmat, az Ambassador Díjat.

Egy közös, a díjazottat ünneplő pohárköszöntőt követően elkezdődött a pincérek sürgése-forgása, érkeztek az ünnepi díszvacsora fogásai:

Előétel:

  • Mascarponés lazactatár marinált uborkával, pirított baguett-vel

Főétel:

  • Ropogós kacsacomb sütőtök textúrákkal, bacon-vel pirított nudlival, vörösboros körtével

Desszert:

  • Csokoládé mousse és karamell
Előétel:

  • Kakukkfüves libamáj terrine aszalt szilvával, házi brióssal

Főétel:

  • Sült sertésszűz és konfitált marhapofa édesburgonyapürével és grillezett zöldségekkel

Desszert:

  • Őszibarack mousse és mogyoró

Egyes vélekedések szerint, még lehetett volna egy harmadik menü is (karmonadli, halmozott pirított petrezselymes burgonyakockákal, zöldségdíszítéssel), d ee tolerancia és a szerénység jegyében maradtunk az ízletes, klasszikus közép-osztály elegancia jegyében, a népi nemzeti hagyományok ellenében. 🙂 🙂

Észre sem vettük, hogy száll az idő, úgy beszélgettünk, mintha 10 éve nem találkoztunk volna, úgy nevetgéltünk, mint a leggondtalanabb gimnáziumi évek alatt, az arcok nem (csak) a rozéktól pirosultak ki, hanem teljesen átéltük, átéreztük egymás barátságának simogató szellemét.

Nincsenek igazán szavak arra, amit az este átélhettünk egymás társaságában; a hiánytalanul jelen lévő klubtagság, partnereikkel, és az Ambassador Club Pécs díjazottja. Beszéljenek a továbbiakban a képek: