Kedves Clubtársunk!
Kedves Pártoló Tagunk!
Az augusztus végi clubtalálkozónk az évszaknak megfelelő, kellemes nyár este volt. Igazi, kerthelyiségbe kívánkozós este. Elég szép számban ültük körül a clubasztalt, bár ebbe a szép számba besegített néhány pártoló tagunk csatlakozása is.
A már jól ismert hűséges feleséghez fordulós, udvarias kíváncsisággal lapoztuk végig jól ismert hűséges Rozmaring étlapunkat. A háttérben háttérzene. A már évek óta háttérhallgatott, ismert kedves Old Boys mentalitású házi guitar man. Alaprepertoárban a 60-as, 70-es évek zenéivel. Amikor még napra-készek voltunk a slágerirodalomban.
Eszegettünk, iszogattunk, beszélgettünk. Szóba került sok minden, sztárépítészek építész alűrjei, jogászfurfangok, énekesnők hangszálainak anatómiai adottságai. Amelyek meglepően korán romlásnak indulnak. Ezt nehezen hajlandóak tudomásul venni szegény énekesnők. Kezdetben a szereposztásra, a zenekarra, a szerzőre gyanakodnak. (Ehhez később csatlakoznak másféle anatómiai vonzerők, sajnálatos romlásai is…)
A jó öreg Duna mellett ülve, szóba hoztuk még, a mellettünk mostanában ártatlanul folydogáló nagy folyót is. Pontosabban a valamikor, bármikor ismétlődő, ártatlanságát vesztő árvizet. Ami ellen a folyó-parti Rozmaring is láthatóan évről-évre újabb komoly építkezésekkel védekezik. Olyan vendéglőé a jövő – ami könnyen átalakítható gáttá. De az aktuális vitatéma a csak pár kilométerrel északibb partra tervezendő mobilgát. Itt, és ebben, egyre parttalanabbak a viták.
Vannak érthető többrétegű lakossági védelmi igények amelyek, komoly szakértői óvatosságok ellen gomolyognak. Ezen a szelíd nyáron azért elmondhattuk a költővel : „ szegény folyó, miért is bántjátok? Annyi rosszat kiabáltok róla, S ő a föld legjámborabb folyója…”- Igaz, hogy ezt Petőfi inkább a Tiszáról írta, de ha tovább él, írt volna a Dunáról is.
De nézzük az előttünk álló club-őszt. Azt javasoljuk, hogy az ebben a hónapban esedékes találkozásunkat és vele beszédtémáinkat egy héttel csúsztassuk el.
Mint ismeretes a szeptember 21-24 hétvégén Magyarországra, elsősorban Budapestre, látogat a IAC vezetősége, küldöttei, és csatlakozó családtagjaik. Ha ragaszkodnánk a minden hó 3. csütörtöki clubtalálkozónkhoz kényelmetlen programtorlódásokat, párhuzamosságokat kéne kezelnünk.
Praktikusabb, segítőkészebb (hilfbereitschaft!), hogy ezzel ne nehezítsük a szervezők dolgait. Találkozunk, egy héttel később, nyugodtabb környezetben.
Van abban valami megtisztelő, hogy a Nemzetközi Club 4-5 évenként el-ellátogat Magyarországra. Pedig az IAC, igazán a legjobb helyek, legszebb városok közül válogathat egész Európában. Jó érzés, hogy hozzánk szeretnek visszatérni. Ez clubdiplomáciánk elismerése. Egy ilyen clubdiplomácia, finoman a háttérben, sokban járul hozzá az „Országimage„, vagy a „Jóhírünk a Nagyvilágban„ című központi áhítások megközelítéséhez.
A jövő hét végi találkozót elsősorban pécsi clubtársaink szervezik, a Tőlük megszokott lelkesedéssel, jó érzékekkel, megfelelő tapasztalatokkal. A bárki számára nyitott részvétel lehetőségeiről többször és időben kaptunk tájékoztatást.
A fenti gondolatokkal eltelve, örömmel hirdetjük, hogy kis clubunk e havi rendes clubestje :
2017. szeptember 28. (csütörtök)
Helyszín : Rozmaring Vendéglő Különterem
Javasolt kezdet: 18:30 óra!
A többit, megbeszéljük majd a clubban. A nemzetközi találkozó eseményei bizonyára kínálnak alkalmat mesélésre, storyzásra.
Kelt, Óbudán 2017. szeptember avagy Szent Mihály havának 15.napján. (A régi magyar naptár szerint, ez a: „Kántorböjt kezdő napja„ /
Ambassador üdvözlettel
S. J.
clubkrónikás
Farkas Győző
2017-09-15 17:55Kedves Barátaim!
Engedjétek meg, hogy gyorsan helyesbítsem/kiegészítsem dr. Seregélyesi János, budapesti krónikás barátunkat: Az IAC Küldöttgyűlését az Ambassador Club Duna, Naszály András barátunk vezérletével, és az Ambassador Club Alba Regia, Kriszt Tamás barátunk vezérletével, illetőleg Keresnyei János barátunk, mint az Ambassador Club Magyarország elnöke szervezi, hatalmas vehemenciával, tömérdek munkával.
Én, mint kincstárnok, csak a gyeplőt húzom a pénzügyekben. Én vagyok a kerékkötő, a skótba oltott sváb sporolós. 🙂
Köszönet az említett urakat illeti!
Szerintem, az lenne az igazi köszönet, ha minél több magyar ambassador minél több rendezvényen jelenne meg, amihez támogatást is tud biztosítani a szervezet, és – talán – ennél is fontosabb, hogy a 21-i Ambassador Club Magyarország közgyűlésen (amelyet az IAC Küldöttgyűlése keretében tartunk meg, sok-sok tagunk képviselje személyesen a klubokat. Ehhez a vidékieknek utazási támogatást is biztosít a NAC Magyarország.