Kedves Clubtársunk !
Kedves Pártoló Tagunk!

Újra itt a Nyár. És meleg az idő. A naptár szerint is, a meteorológia szerint is. Mit mondjunk: szerintünk is. 🙂

Tudjuk, a nyári hónapok nem feltétlenül kedveznek az aktív clubéletnek. Ilyenkor nyáron, estefelé csak összeülünk a kerthelyiségben – annyian, amennyien. Eszegetünk, iszogatunk, beszélgetünk. Rá-rá pillantunk a folyóra. Szép látvány. A több Nemzeti Alaptantervet túlélt költő szavával a : „ zavaros, bölcs és nagy Duna. „

Ilyenkor, augusztusban, egy héttel elcsúsztatjuk a havi rendes clubestet. Figyelemmel a nyaralási szokásokra, figyelemmel az Állami Ünnepre. Az Államalapítás ünnepével kapcsolatban, szeretünk magunkban ünnepelni. Kulturális Civilszervezet lévén, nem kívánunk politikai áthallásokra okot adó megjegyzéseket tenni egy sikeres történelmi korszak és jelenkorunk összehasonlításában. Egyébként is könnyű 1000 év után okosnak lenni.
De szívesen elmélkedünk Szent István koráról. Inkább a nagy király udvaráról, konyhájáról, szabadidős szokásairól. Ez jobban illik szelíd, politikamentes,szabadidős társaságunkhoz.

Már nem először próbáltunk elmerengeni István királyunk lehetséges terített asztalán. Nincs könnyű dolgunk. A korabeli latin, bizánci, német, szláv és egyéb krónikák számára nem olyan fontos a konyha. Korabeli magyar krónika pedig nem maradt. (Az István legendák is későbbiek.) Van azért olyan német krónika ami rögzítésre méltónak találja azt a tényt, hogy István édesanyja Sarolt, bizony szerette a bort. Szerette? A merseburgi püspök krónikája szerint: „ …mértéktelenül ivott és katona módon ülte meg a lovat…”.

Sajnos keveset tudunk olyan társas alkalmakról amelyeken át betekinthetnénk a királyi termekbe. Volt pl: egy Gizella – István házasságkötés, aminek lakodalmas körülményeiről nem szólnak a krónikák. Ilyenkor érezzük a bulvár-krónikák hiányát. Volt egy feltehetően nagyszabású koronázás, aminek ünnepi lakomájáról senki nem tudósít. Azt a kicsit később publikáló Anonymustól tudjuk, hogy a magyarok szerettek minden összejövetelnél Áldomást inni. Ezt szép szokásnak tartjuk. A koronázáskor is feltehetően elhangzott néhány toast, pohárköszöntő. De mintha nem is hangzott volna.

Azért bizonyos adatokkal spekulálhatunk. Korabeli megmaradt adományleveleken tudjuk az ingatlanoknál fontos értéknövelő tényező a szőlőültetvény és a borkimérés lehetősége. Ez a borívás komolyan vevéséről tanúskodik. Talán a rómaiak által itthagyott pannóniai szőlőültetvények maradványaira is lehetett támaszkodni, de több büszke néprajzos kutató állítja Közép-Ázsiából is hoztunk magunkkal szőlőművelést. Az italmérés joga,komoly jog volt. Tudunk korabeli jónevű , megjegyzett nevű szakácsokról pl: Süldő, Ehellás, Tyulok, a pannonhalmi monostorban.
De mit süthettek-főzhettek ? Azt tudjuk, hogy vadásztak össze-vissza. Miután a „magyarok nyilai„ egyfajta fogalommá lettek, joggal feltételezzük,hogy jelentős találati pontossággal vadásztak. Vadhús tehát lehetett bőven. Ugyancsak dicsérik a folyók halgazdagságát.

És hát persze itt a talányos tinó-kérdés. István törvényeiben számunkra feltűnően gyakran tűnik fel a tinó. Tinókkal kellett fizetni, büntetésképpen, tinókkal kellett leróni a kártérítést. A tinó, korabeli konvertibilis valuta lehetett. A tinó használható volt teherszállításra és lényegében tinó volt az  ökörsütés is. Nincs is ebben semmi baj, a receptekkel adós a történetírás. Lehet hogy a tinó egyféle nosztalgia a sztyeppei életvitelek után.

Ahogy az egykor kedvelt később betiltott igric-dal mondja: „ Szép vagy, gyönyörű vagy Etelköz, gyönyörűbb, mint a nagyvilág…”

De ugyanígy, tájékozatlanok vagyunk Koppány vagy Vazul konyháit illetően is. Mivel pogányok voltak, némi előítélettel azt feltételezzük, hogy kevéssé voltak jólneveltek és mértéktelenül keresték a materiális örömöket. Ha a már keresztény Sarolt fejedelemasszony is sűrűn beborozgatott, mi lehetett a pogányoknál … De ez valószínű csak előítélet , amit a merseburgi püspökfélék próbáltak belénk nevelni.

Így ezen kalandozó történelmi gondolatok hatása alatt örömmel / szinte pogány örömmel / hirdetjük,hogy e havi clubestünk pontos időpontja:

2017. augusztus 24. / Clubcsütörtök /
Helyszín : Rozmaring Kertvendéglő
Javasolt kezdet: 18:30 óra!

Clubestéinkre minden Ambassadort szívesen várunk – ha erre jár!