– “Elnök úrnak tisztelettel jelentem, az Ambassador Club Pécs létszáma 15 fő, jelen van 14 + 1 fő, igazoltan hiányzik dr. Kiss Attila barátunk. A +1 főt Héder Sándor barátunk, pártoló tagtársunk személyében tisztelhetjük” – kezdődhetett volna így is a klubnap, de nem így kezdődött, már ami a létszámjelentést illeti…

Ambassador Club Pécs, Klubnap 2016-12-07 mini panoráma kép

Elnöki rendeletalkotás történt, és a végrehajtást is azonnal jogerőre emeltük: Seres László (Seres Gépipari és Kereskedelmi Kft.) és Katics József (PlatinaBau Zrt.) barátaink által vezetett társaságok a Baranya megyei TOP100-as vállalkozások listába kerültek.  dr. Lustyik György elnök úr pezsgőt hozatott, és a tagság a két barátunk tiszteletére felállva koccintott a remek eredményhez. Büszkék vagyunk ambassadoros barátainkra!

Az előadás előtt (mai előadónk: Keresnyei János barátunk a digitális világunk köré szőtte mondandóját) dr. Lustyik György elnök úr vezényletével néhány fontosabb kérdést vitattunk meg:

Megválasztottuk a 2017. január 04-i Közgyűlésünk Jelölő Bizottságát; a bizottság elnöke Kovács Tibor, tagjai dr. Kállai Sándor és Szentiványi László.

Megvitattuk a 2017. évi programtervezésünk főbb szempontjait, az előző évek tapasztalataira támaszkodva

Köszönettel elfogadtuk dr. Lustyik György barátunk születésnapi meghívóját, és rögtön tisztáztuk is a létszámot (pech, de szinte mindnyájan örömel megyünk… 🙂 )

Meghallgattuk a Kincstárnok úr rövid jelentését a tagdíjakkal kapcsolatban; valamennyi rendes tagunk rendezte a tagdíját, így nincs elmaradás.

Döntöttünk arról, hogy a hagyományos évbúcsúztató Ambassador Malackodást a Hotel Palatinusban tartjuk, 2016. december 28-án, 13:00 órai kezdettel. Az esemény főszervezője dr. Sárszegi Zsolt barátunk.

A klubügyeinket követően Keresnyei János barátunk tartott előadást a digitális világunk változásairól, az X, Y és Z generációról.

Az előadás igazán jól sikerült, olyan parázs beszélgetés, vita, hozzászólás alakult ki, amilyenre már régen volt példa.

Magyarországon az köti őket össze az X-eseket, hogy valamennyien a Kádár-korszakban voltak gyerekek, az 1980-as években kamaszok, de amikor 1990-ben az addigi társadalmi szabályok megtagadottá váltak, fiatal felnőttként egy ismerhetetlen jövő alakítójává kellett válniuk, ők lettek a rendszerváltó nemzedék képviselői.

Közösségi gyermekkort éltek, jó érzéssel töltötte el őket összetartozás, a mainál jóval nagyobb közbiztonságnak köszönhetően önállóbb, szabadabb életet élhettek a grundokon, a tereken. Gondolataikat, élményeiket levélben, ünnepi köszöntéseiket képeslap küldésével kommunikálták, fő meghatározó műszaki eszközük a színes televízió és a walkman volt, az események megörökítése – jó esetben – a családi fényképezőgéppel megtörténhetett. Nekik felnőttként kellett megismerkedniük a számítógéppel, a mobiltelefonnal, az internettel, az e-maillel, felvenni a tempót a digitális technológia rohamos fejlődésével. Talán ezért is jellemző az, hogy ők fontosnak tartják, hogy gyermekeik minél több infokommunikációs eszközt ismerjenek és használjanak, azzal együtt, hogy ők látják annak káros, esetenként veszélyes hatásait is. (szeretlekmagyarorszag.hu – Az X generáció Magyarországon)

Az idézetben szereplő problémakört járta körül az előadás, és az előadásba kapcsolódók. Igazán remek érveket, ellenérveket hallhattunk a digitális bevándorlókról (az X generációról, akik mi vagyunk), vagy éppen a digitális bennszülöttekről (a Z generáció), informatikai és társadalmi oldalról tekintve is. WTF? THX! LOOOL

Szép, tartalmas nap végén fáradtan, de élményekkel, új tudással, más véleményekkel gazdagodva köszöntünk el egymástól. Hál’ Istennek, hamarosan (9 nap múlva) újra együtt leszünk a születésnapon, és biztos, hogy maradt még beszélnivaló a tarsolyban.