Ambassador Club Pécs - sültmalac évbúcsúztatóra 2011Általában, ha valaminek vége van, annak nem örülünk. Valószínűleg az a malac, amelyik kemencében sült egész malac formájában a pécsi Ambassadorok ünnepi asztalán megjelent – szintén nem ilyen végre gondolt, és ezért nem is örült neki.

Megint elmúlt egy év, örömmel és gondokkal, jókedvvel és néha szomorúsággal, és megint – mint az alapítás, 1993, óta minden évben, az év utolsó napjainak egyikén – összegyűltek a pécsi Ambassadorok; családostól, barátostól, párostól, közelről és távolról, hogy isten hozzádot mondjanak az óévnek.

Az idei évben a belvárosi Crystal Étterem és Kávézó hangulatos, és szolidan elegáns helyiségét választottuk az évtől és egymástól történő elbúcsúzás helyszínéül. Úgy tűnik, a választást csak az a bizonyos sült malac, valamint a tucatnyi adagon felszolgált szárnyas jószágok bánták, de a résztvevők nem.

A hölgyek most is csinosan, ünnepélyesen, az urak öltönyösen tisztelték meg ezt a különleges estét. A Crystal személyzete mosolyogva fogadott bennünket, tálcáikon pohár pezsgők és ivólevek felsorakozva. A teríték elegáns, kellemes, kényelmes – éppen olyan, mint amilyent elképzeltünk, amikor rendelésünket leadtuk.

Az ünnepi malac még rozsdabarna-csillogó színével igyekezett egy utolsót ránk mosolyogni (vicsorítani?), mielőtt a trancsírozása és porciózása megkezdődött volna.

De, hagyjuk is a malacot, hiszen ő csak a második felvonásban lépett színre; amint sikerült mindenkinek elfoglalni a helyét, Héder Sándor barátunk, klubelnökünk ünnepi pohárköszöntőt mondott, amelyet szó szerint közzé is teszünk:

Tisztelettel és szeretettel köszöntelek Benneteket!

Hagyományaink szerint az év vége felé még egyszer találkozunk, hogy baráti körben is elbúcsúztassuk az óévet.

Nehéz évet tudhatunk magunk mögött. Sokunk számára 2011. jelentős kihívásokat hozott. Biztathatnánk magukat azzal, hogy a következő év könnyebb lesz, de minden mértékadó hang szerint pont az ellenkezőjére számíthatunk, igen nagy valószínűséggel az anyagi világban inkább csökkenéssel számolhatunk, mint növekedéssel.

Szerencsére azonban az, hogy anyagi nehézségeink voltak, vannak és lesznek, nem jelenti azt, hogy klubunk egyik fontos értékében a ?barátságban? is alább kellene adnunk. Sőt éppen ellenkezőleg. 2011-ben nagyon jó hangulatú programjaink voltak, amelyek során az élmények, a beszélgetések feltöltöttek bennünket, erősítették kapcsolatainkat.

Külön öröm, hogy az alakulóban lévő szegedi és kisbéri Ambassadorok is többször csatlakoztak hozzánk. Programjaink azért jöhettek létre, mert elkötelezett klubtagjaink kezdeményezőek voltak és magukra vállalták a szervezés nehézségeit.  Ezúton szeretném megköszönni minden klubtagunk aktivitását, munkáját. Miközben megköszönöm klubtársaim áldozatvállalását tudom, hogy mögöttük áll párjuk támogatása is, így nekik is köszönet jár.

Emelem poharam a barátságunkra, a klubéletünkre. Biztos vagyok abban, hogy 2012-ben minden nehézség ellenére barátságunk tovább fog erősödni!

Kívánom, hogy 2012-ben is lássuk meg és értékeljük az élet olyan apró örömeit, mint egy szép napfelkeltét, a levelekről legördülő vízcseppeket, gyermekeink, unokáink mosolyát, egy jó baráti beszélgetést, egy finom pohár pezsgőt és egy kiválóan elkészített újévi malacot!

Egészségünkre!

Az elégedett tapsot követően felvonultak a malac-alkatrészek (lilahagymás tört burgonya és párolt pezsgős káposzta kíséretében), továbbá érkeztek a rostonsült csirkemellek friss paradicsommal, házisonkával, bazsalikommal, mozzarellával grillezve, jázmin rizzsel, paradicsomszósszal, és a vegetáriánus étrendet kérőknek a grillezett zöldségek parmezánnal, jázmin rizs, vaslapos bree sajt-kompozíció.

Rekeszizom nem maradt mozdulatlanul, has nem maradt korgósan, giga nem száradt ki, és egyetlen száj sem záródott be szó nélkül. Szóval, ismét egy rendkívül jó hangulatú, kellemes, a várható jövő év nehézségeivel most csak érintőlegesen foglalkozó, abban el nem merülő, estnek voltunk részesei.

Melegséggel telt szívvel, jó érzéssel mondhattuk a záráskor: Boldog Új Esztendőt Barátaink!

[nggallery id=20]