Ambassador Club                                 Ambassador  Club

                   Ambassador Club Budapest

                         Kedves   Clubtársunk

A legutóbbi  clubesten viszonylag szerény számban, nyárra utalólag ültük körbe a jó öreg clubasztalt. Pedig igazán gyümölcsöző beszélgetést folytattunk. Márcsak azért is, a gyümölcsökről esett a szó. Így aztán akár azt is lehetne mondani, hogy akkor azért könnyebb.  Hegedűs Attila clubtársunk személyében egy gyümölcsgenetika kutató mesélt igazán érdekesen, az  igazán ősi magyarnak gondolt  gyümölcsökről, mint pl.: az alma, barack, meggy.

Mindjárt kiderült, hogy ezek mennyire ősiek és magyarok. Szinte semennyire  – bár talán az ősiségük kevésbé vitatható. Számunkra inkább az a fontosabb, hogy ezek a gyümölcsök a Kárpát medencei föld és éghajlati viszonyok hatására hogyan alakultak  olyasmi ízteljesítményekké  amilyennek ismerjük őket.  Mert  az ízeinkre azért  –  talán minden nacionalista mellékíz nélkül –  mégiscsak büszkék lehetünk. Pedig azt is megtudtuk, hogy még egy fajtán belül is mennyi érdekes alfajta tűnt el a gyümölcstörténelem  folyamatosan változó gyümölcsöskertjében.

Az aztán, hogy ezekkel a megmaradt  ízekkel, hogy tudunk gazdálkodni, boldogulni, megélni, néha gazdagodni hát ? ?? ez a mi munkánk és : nem is kevés??

Meg persze más is. És az se kevés. Ne is menjünk bele?

Erről juthat eszünkbe egy Karinthy sor : ? Az élőt kínálja gyümölccsel tavasz, nyár? ?

Igen, Nyár van, ezekben a napokban afrikai meleg. Ez meghatározza clublehetőségeinket is. /Nem véletlenül nincs Afrikában Ambassador Club./ Haladó hagyományainkhoz híven, nyáron nem tervezünk komolyabb  clubtémákat. Aki a közelben van az csak jöjjön, az csak üljön le a vendéglői kertben, az csak igyon.

Mert ahogyan azt Krúdy Gyula bácsi oly találóan megfogalmazta : ?  Van valami rejtély a ser körül, amely rejtélyre sohase jó rá emberfia? ?

Nem lehet eleget töprengeni e sorok filozófikus  mélyértelmén.

Igen, nyári találkozásaink a szokottnál is kötetlenebb beszélgetésekkel, és a fenyegető folyadékveszteségek elleni, eddig lényegében eredményes védekezésekkel  telnek.

Krúdy is sörözött itt valahol. Mármint a Rozmaring kertvendéglő táján. /Természetesen akkor még nem volt a Rozmaring. /

De volt más. Többször írt egy óbudai kisvendéglőről  a ?Ginderle kocsma?-ról. Ez erre volt a mostani Rozmaring közvetlen környékén a rakparton, a hajóállomás és a zsinagóga táján. Itt nyáron a paprikás csirkét ajánlották a vendégeknek ? és olyan öreg urak üldögélnek az asztalok körül , akik már mindent elfelejtettek??  /Erre azért a Rozmaringban is van esély?/

Persze óbudai hajóállomás sincs már. Abba, hogy az öreg óbudai révész Drapcsik már rég elevezett, törődjünk bele.  De miért nincs meg az Óbudai kikötő? Miért kénytelenek kikerülni a hajók  Óbudát  ?  Ez azért  Alstom féle közlekedési csodák korszakában is bosszantó.

És valamikor még sörgyára is volt Óbudának. Egy bizonyos Mayer nevű ambiciózus fiatalember  Bajorországból 1786-ban engedélyt kapott a Kamarától  serfőzésre. Valószínűleg jóféle bajor sert főzött, mert  1796-ban már nemességgel jutalmazta  ? az egyébként nem különösebben jó emlékű ? I. Ferenc császár. Ettől kezdve Mayer- Mayerffy lett. És még jobb sört főzetett.

A Mayer-Mayerffy féle óbudai  Sörgyár is erre volt a rakpart közelében. Ma már csak egy nehezen azonosítható utcácska őrzi kedves emlékét. A gyáracska mintegy 50-60 év – egyébként elismert tevékenység- után, alulmaradt a Dreherekkel vívott nemes sörharcban. Ráadásul küzdenie kellett az óbudai borokkal, az óbudai gazdákkal és óbudai vendéglőkkel is.

 Ahol azért, inkább bort ittak. És ahogy mondják minden 3. ház udvara egyben kisvendéglő is volt. Ahol évtizedekig konyha sem volt, csak borok. Aztán fokozatosan alakult ki először hideg ételkínálat , aztán egy-két meleg étel ajánlat /pl: halászlé, vagy disznótoros/ és csak jó sokára ? úgy az I. Háború után ? kényszerültek  valamiféle étlap megjelenítésre.

/Lehet , hogy örültek volna még egy általunk sokszor unt Rozmaring konyhának  is ?/

 Így aztán ennyi  közeli vendéglátótörténeti  kedves emlék hatása alatt, örömmel hirdetjük, hogy e havi  clubtalálkozónk pontos időpontja

 

                          Július 21. /3.csütörtök/

             Helyszín: Rozmaring Kertvendéglő

                       Kezdet:     18  óra   ! !  !

A többit megbeszéljük, majd a clubban !  Pl.:  Tiszakécskét !

 Kelt, Óbudán.2011. július ,  avagy  Szent Jakab havának 14. napján

  /Pontosan 222 évvel egy bizonyos esemény után, ami szerint lehetne Thermidor is. Később a Bourbon Ház sajtószóvivője  az eseményt , “sajnálatos”-nak nevezte./

                                                                    Ambassador üdvözlettel

                                                                  Fekete  János s.k.   titkár

                                                                   dr. Seregélyesi János  s.k.    krónikás